Az alvás fázisai, alvászavarok típusai, inszomniás tünetek és lehetséges okok
Az alvás éppolyan esszenciális tényező életben maradásunk szempontjából, akár a víz vagy az étel. Mégis gyakran előfordul, hogy nehézségeink akadnak az alvással. Bárki szenvedhet inszomniás panaszoktól, és a fiatalok körében is egyre gyakoribb problémát jelent. Mivel általában nem konkrétan, jól definiálható betegségről van szó, nagyon frusztráló, kimerítő érzést kelthez, és gyakran szorongással, depresszióval társul: egy idő után az ember úgy érezheti, lassan beleőrül.
Mi történik valójában alvás közben?
Az alvás első szakasza az álmossággal, majd szendergéssel kezdődik: ekkor az alfa-hullámok túlsúlya jellemző, megjelenhetnek lapszusok, mikroalvási epizódok. Jellemző az általános kognitív meglassultság: a figyelmi teljesítmény romlik, a verbális fluencia csökken, a nem verbális tervezés képessége hanyatlik, csökken a válasz gátlás, és a beszéd intonenciája, érzelmi töltése is romlik. Lefekvéskor, a szendergés időszakában az izomtónus csökken, ez viszonylag rövid stádium, fiatal felnőtt egyénekben az alvási időszak kb. 5-10%-át teszi ki.
Az alvás a következő szakaszok során egyre mélyül, a lassú théta, majd a delta hullámok jellemzik a NREM (non-rapid eye movements) fázist: neurális szinten ezt azt jelenti, hogy a kolinerg aktivitás csökkenése csökkenti a thalamo-kortikális neuronok ingereltségének szintjét. Éppen ezért, ez a fázis szinte teljesen nélkülözi a vizuális képzeleteket, bizarrság, emocionalitás, narrativitás ritkán fordul elő. Globális kérgi aktivitás csökkenés figyelhető meg, különösen a VMPFC-ben, ahol az emocionális és kognitív folyamatok integrációja zajlik. Emiatt az ingerektől való elfordulás, és a tudat beszűkülése jellemző. A középmély és mélyalvás időszaka összesen kb. az alvási időszak kb. 70 %-át jelentik, gyors szemmozgások továbbra sem jelentkeznek, az izomtónus alacsony, de teljesen nem szűnik meg.
Végül a REM (rapid eye movements) fázisában egy érdekes, paradox „furcsa éberségi állapot” alakul ki: szakaszos szemmozgásvihar (innen az elnevezés) észlelhető az izomtónus teljes megszűnése mellett, illetve egyrészt az éberségre jellemző 40Hz-es gamma oszcilláló figyelhető meg, de nincsenek az éberségre jellemző, a szenzoros ingerekhez kapcsolódó thalamo-kortikális körök. A REM alvás tehát tulajdonképpen olyan figyelmi állapot, melyben az érzékszervi bemenet nem fér hozzá a tudatos élmény kialakításáért felelős rendszerekhez. Az agy aktív, de a test inaktív, bénult. Ez a szakasz a teljes éjszakai alvás kb. 20-25%-át képezi.
Polygráfiás vizsgálatok alapján ismert, hogy az éjszakai alvás ciklikus folyamat, melyben az alvásfázisok többé-kevésbé meghatározott sorrendben váltják egymást. A lefekvést követően alakul ki a szendergés, mely átlagosan 5-6 perc után felületes alvásba, majd középmély és mély alvásba megy át, mely első jelentkezésekor, kb. 30-40 perc. A továbbiakban az alvás fokozatosan egyre felületesebbé válik, és az alvó most fordított sorrendben halad végig az előbb említett alvásfázisokon. Nem ébred fel, hanem ekkor jelentkezik először a REM, vagyis az álomfázis. Az első álomfázis kb. 6-15 percig tart, és befejeztével az alvás ismét mélyülni kezd. Az alvás fokozatos mélyülésének, majd folyamatossá válásának folyamatát alvásciklusnak nevezzük. Egy teljes alvásciklus az egyik álomfázis végétől, a másik végéig tart. Egy éjszaka során 4-6 alvásciklus jelentkezik, melyek kb. 90-120 perces időtartamúak. Általában az első 1-2 alvásciklusban a legmélyebb az alvás, és a REM fázisok tartama a reggeli felébredés felé haladva növekszik. A reggeli ébredés gyakran az utolsó alvásciklus felszálló szárán, az álomfázisból történik. Ezért fordulhat elő az, mikor felébredünk, az agyunk már éber, de úgy érzékeljük, mintha a testünk lebénult volna (alvási paralízis).
Miért fontos?
- Az álmosság, mint reverzibilis frontális szindróma: az alvás egyik szerepe a frontális területek épségének fenntartása. Ugyanis, ilyenkor azok a neuronális hálózatok váltanak „alvás-üzemmódba”, amelyek az ébrenlét alatt erőteljes terhelésnek vannak kitéve.
- Memóriakonszolidációs folyamatok alvás közben zajlak: a hosszú távú memóriába ekkor íródnak át a tanult információk.
- Szövetek energiatartalékainak felöltése ekkor zajlik a felesleges anyagcseretermékek eltávolítása mellett.
- Az agyban fokozott fehérjeszintézis, szinaptogenezis megy végbe.
- Immunfolyamatok: növekedési hormon termelése nő, NK sejtek aktivitása fokozódik.
Az alvászavarok típusai
Az alvászavarok alapvtően három nagy csoportba sorolhatóak: az inszomnia, mely a leggyakoribb probléma az alvászavarok között, elalvási nehézséget (fiataloknál a leggyakoribb), felületes alvást, az éjszaka folyamán bekövetkező gyakori, vagy a túl korai ébredést, és nehézkes visszaalvás jelenti. A második csoportot a paraszomniák alkotják, melyek valamilyen alvási rendellenességet jelentenek, az alvás valamely fázisában (pl. alvajárás, rémálom, fogcsikorgatás, alvási apnoe). Végül a harmadik kategória, a hiperszomniák csoportja, melyek közül a legismertebb a narkolepszia, vagy alvásroham-betegség.
Egy másik felosztás szerint két fő kategória különíthető el: krónikus (hetek, hónapok, akár éveken keresztül tartó), és tranziens (néhány éjszaka, hét, általában valamilyen fokozott stressz élményt indukáló eseménnyel, pl. vizsgaidőszakkal áll összefüggésben).
Az inszomnia leggyakoribb tünetei, az alváshiány hatásai
- Egész napos fáradtság, fáradtan ébredés
- Gyakori fejfájás
- Irritabilitás, hangulat, alkalmazkodóképesség csökken
- Koncentráció zavar, emlékezet, tanulási képesség romlik
- Motiváció és teljesítményromlás
- Tervezés, figyelmi folyamatok zavara
- Látási nehézségek, hallucináció, beszédzavarok
- Fájdalomküszöb csökken
- Étvágy növekszik
Lehetséges okok
- mentális állapot (szorongás, depresszió, distressz, düh, gyász, érzelmileg megterhelő esemény);
- jelentős változás (pl. költözés)
- környezet (pl. hangzavar, diszkomfort)
- betegség, vagy azzal kapcsolatos fájdalom (szív, légzés, gyomor, magas vérnyomás, anorexia, artitis)
- drogok, alkohol, koffein, nikotin, nyugtatók, altatók használatának következménye.