A szorongás sokféle formát ölthet, és a legtöbb esetben nem jelent problémát a hétköznapokban. Némi aggodalmaskodás jobb teljesítményre sarkallhat, vagy éppen motivál minket, hogy megküzdjünk az elénk gördülő akadályokkal. Azonban a szorongás olyan mértékű is lehet, mellyel már nem tudunk megküzdeni és így inkább negatív hatással van életünkre.
A szorongás sok helyzetben felléphet, de általában elmondható, hogy olyan esetekben jelenik meg erőteljesen, amikor számunkra valami fontos szituációban, nem tudhatjuk, pontosan mi fog történni. Ennek egyik legjobb példája a vizsgaszorongás: a sikeres vizsga fontos számunkra, hiszen további vizsgáinkra szánt felkészülési időt, saját önértékelésünket, de hosszabb távon, iskolai előmenetelünket, eredményességünket is befolyásolja. Bizonyos mértékig képesek vagyunk kontrollálni a helyzet kimenetelét (pl. tanulással, megfelelő felkészüléssel), de persze, nem teljes mértékben. Így pedig, a vizsga egy bizonytalan kimenetelű, bejósolhatatlan esemény, és a szorongásunk annál nagyobb lesz, minél inkább úgy érezzük, nem tudjuk kontrollálni a végkifejletet. Ilyen, és ehhez hasonló esetekben olyan erős szorongás léphet fel, mely negatívan hat a teljesítményünkre, „leblokkolunk”. Természetesen, az élet más területein is megtapasztalhatunk ilyet, pl. aggódhatunk, mit gondolnak rólunk mások (szociális szorongás), de izgulhatunk amiatt is, hogy az egyetemre kerülve, hogyan leszünk képesek önálló életvitelt folytatni (háztartás vezetése, főzés, stb.).
A sok aggodalmaskodás és „izgulás” szorongásos zavarokká alakulhat, melyek már markáns hatást gyakorolnak a mindennapi életvitelre. Ilyen zavarokról akkor beszélünk, amikor a szorongást a személy nem képes megfelelően levezetni, és ennek következtében markáns negatív változások jelennek meg érzelmi, pszichés, kognitív, viselkedéses és/vagy szomatikus szinten. A tünetek nagyon különbözőek lehet, mint például:
- Nyugtalanság, zaklatottság
- Gombócérzés a torokban
- Koncentrálási nehézség
- Fáradtság, ingerlékenység
- Türelmetlenség
- A figyelem könnyen elterelődhet
- Izommerevség
- Elalvási vagy átalvási nehézség (inszomnia)
- Fokozott izzadékonyság
- Légszomj
- Gyomorfájdalom
- Hasmenés
- Fejfájás
Mikor érdemes segítséget kérni?
Ha nehézséget jelent a szorongását, aggályait kontrollálni, vagy ha a tünetek a mindennapi életvitelét akadályozzák, vagy ha igyekszik mindent megtenni, hogy lazítson, de ettől függetlenül még szorong.
Mit lehet tenni a szorongás oldása érdekében?
- Lazítás: ennek több formája is lehetséges, a lényeg, hogy olyan dolog legyen, aminek segítségével „ki tud kapcsolni”, „le tudja csendesíteni a gondolatait”. Pl.: forró fürdő, zenehallgatás, meditáció, ima, stb. Érdemes minden nap 15-20 perc lazítást beiktatni a napirendbe!
- Mozgás: A mozgás az egyik legjobb szorongásoldó módszer. Egy gyors iramú, rövid (30 perces) séta, vagy más aerob – fokozott oxigén-felhasználással járó – tréning serkenti az endorfinok termelését (így csillapíthatja a fájdalmat, és oldja a szorongást). Sportolás helyett akár kertészkedhet is, vagy tehet bármit, ami egy kicsit is megmozgatja!
- Légzés: Légzése szabályozásával oldhatja a szorongását! Üljön le úgy, hogy egyik kezét tegye a hasára és lassan vegyen egy mély levegőt, de úgy, hogy ne a mellkas, hanem a has emelkedjen. Tartsa benn a levegőt négy-öt másodpercig, azután nagyon lassan engedje ki. Ismételje addig, míg meg nem nyugszik.
- Pozitív gondolkodás: Ha kijelöli a rövid és középtávú céljait, és a sokszor elismétli, vagy jól látható helyre felírja önmagának, akkor ez segíthet fókuszálni a figyelmét az ön száméra fontos dolgokra, és így nem aggódik más dolgok miatt. Másrészt, ez a fokozott figyelmi fókusz hozzásegíthet a nehézségek sikeres megoldásához! Pl.: Egy probléma megoldását fogja fel kihívásként; ha kudarc éri, értékelje azt úgy, mint jelzést, hogy van még mit tanulnia.