Általános meghatározás, lehetséges definíciók
A fáradtság egy nem-specifikus tünet, melynek számos oka lehet, és számos helyzetben megjelenhet. Hátterében állhatnak olyan fiziológiai állapotok, mint az alvásmegvonás vagy erőteljes izommunka, esetleg betegségek, mint például a vírusos és bakteriális kórképek. Fáradtságot okozhat az egészségtelen életmód, amikor az alvás-ébrenlét ciklus felborul, nagymértékű alkohol- és koffein bevitel és pszichoszociális stresszorok. Végül, az is előfordulhat, hogy fáradtságérzetünket képtelenek vagyunk megmagyarázni.
Néhányan a fáradtságot úgy írják le, mint egy objektív fiziológiai mutatót, ahol megfigyelhető az izomteljesítmény vagy teherbírásunk csökkenése. Mások úgy tekintenek a fáradtságra, mint egy szubjektív élményre, és olyan jellegzetes, mindenki által ismert kifejezéseket használnak ,mint a „kimerültség“, „testi gyengeség érzése“, vagy „energiahiány“.
A fáradtság leírásánál figyelembe veszik annak gyakoriságát, súlyosságát, fiziológiai és pszichés jellemzőit, valamint az általa okozott problémákat, mint az életminőség csökkenése. Végül, a fáradtság a morbiditás és mortalitás egy fontos prediktora.
Egészséges személyeknél a fáradtság általában múló érzés, amely a fizikai vagy mentális igénybevétel következménye, míg egy betegség esetében már minimális fokú igénybevétel is fáradtsághoz vezethet, amely általában elhúzódik.
Prevalencia
A fáradtság pontos elterjedtségét nehéz meghatározni. Prevalenciája 7-42% között mozog az egészséges populációban. A bizonytalanság abból fakad, hogy a fáradtságnak nincs egy egységes definíciója. Néhányan azt találták, hogy a fáradtság az életkor emelkedésével nő, míg mások nem találtak összefüggést a két tényező között. Az életkor mellett az iskolai végzettséggel is próbálták összefüggésbe hozni, amely szerint a magasabb végzettség alacsonyabb fáradtság-szinttel függött össze.
Nemi különbségek
Számos tanulmány foglalkozott a nemek és fáradtság kapcsolatával. Néhányan azt találták, hogy a nők a férfiaknál gyakrabban számolnak be fáradtságról, sőt krónikus fáradtságról is, és fáradtságukat súlyosabbnak írják le. A férfiakkal ellentétben ugyancsak gyakrabban keresik fel orvosukat fáradtságuk miatt. Egy felmérés szerint a háziorvosukat fáradtság miatt meglátogató személyek kétharmada nő volt. Más tanulmányok nem találtak ilyen különbséget.
A fáradtság, mint multidimenzionális jelenség
Kezdetben a fáradtságot mint egydimenziós jelenséget tartották számon, vagyis vagy fáradt volt valaki, vagy nem. A vizsgálatok ellentmondásai is valószínűleg ebből a dichotómiából adódhattak. Célszerűbb a fáradtságra, mint multidimenzionális jelenségre tekinteni, amely fizikai, kognitív, affektív és viselkedéses komponenseket is tartalmaz. Ezek a komponensek eltérő kapcsolatban állhatnak más faktorokkal (pl. egy populáció szintű vizsgálatban azt találták, hogy az életkor előrehaladtával a fizikai funkciók romlanak, míg a mentális állapot ugyanazt a szintet mutatta életkortól függetlenül) és egymással is.
A fáradtság mérésére szolgáló kérdőívek általában a fáradtság fizikai és mentális teljesítményre való hatását mérik.
A fizikai fáradtság a fizikai és/vagy muszkuláris igénybevétellel áll kapcsolatban, és magába foglalja a nehézség és gyengeség érzését, csökkent fizikai funkcionálást. Gyakran vizsgálják a fizikai fáradtságot munkahelyi körülmények között. Egy vizsgálatban azt találták, hogy a magas fizikai igénybevételt igénylő munkák, mint a tűzoltók vagy gyári munkások magasabb fizikai fáradtságról számoltak be, szemben azokkal, akik monoton, mentálisan megterhelő foglalkozással bírtak. Esetükben a mentális fáradtság szintje volt magasabb.
A mentális (kognitív) fáradtság mérésére szellemileg megterhelő feladatokat alkalmaznak. A fáradtság a feladatok tervezésénél, és kivitelezésénél is megjelenik. A mentálisan fáradt személyek kipihent társaikkal összehasonlítva több hibával kivitelezik feladataikat, reakcióidejük lassúbb, és kevésbé hatékony megoldási stratégiákat választanak. A kognitív fáradtság általában az összetettebb feladatokat érinti, a viszonylag egyszerű mentális feladatok, mint például a számterjedelem mérése nem befolyásolják az egyén teljesítményét. A mentális fáradtság mérésének egy további módja az alvás-ébrenlét ciklus megzavarása, vagyis az alvásmegvonás. Egészséges személyeknél az álmosság és fáradtság növekedése egymással párhuzamosan zajlik. Teljes alvásmegvonás emelkedett aluszékonysággal, fáradtsággal és csökkent mentális teljesítménnyel jár.
Újabban figyelembe veszik azt is, hogy a fáradtság hogyan hat az egyén szociális kapcsolataira. Az észlelt fáradtság következtében előfordulhat, hogy az egyén élettere beszűkül, izolálódik környezetétől. Feladja az addig szeretett és élvezett tevékenységeit, mivel úgy érzi, hogy fáradtsága lehetetlenné teszi azok kivitelezését. Az izolálódás következtében nemcsak fizikai funkcionálása romolhat tovább, hanem negatív érzelmek is megjelenhetnek.
(Forrás: DeLuca, J. (ed) 2005, Fatigue, MIT Press, Cambidge)
Kulcsszavak: fáradtság, kognitív, fizikai, szociális, alvásmegvonás, nemi különbség